Milyen egy ideális otthon? Szépek a bútorok, tisztaság és rend van, úgy van kialakítva, hogy a lakói praktikusan tudják használni, és talán a legfontosabb: komfortos, véd a hideg és a kánikula ellen, energiatakarékosan fűthető, hűthető. Mi most erre az utolsó szempontra hívnánk fel a figyelmet, nézzük meg, hogy mire figyeljünk a szigetelés kapcsán, hogyan teremtsünk energiahatékony, komfortos otthont?
Mit és hogyan szigeteljünk?
Menjünk felülről lefelé. Abban az esetben, ha a tetőtér be van építve, akkor mindenképp szigetelni kell a tetőt, tetőteret. Ennél a lépésnél fordítsunk különös figyelmet a tetőtéri ablakok megfelelő beépítésére, szigetelésére is. Ha nincs tetőtér, akkor a födémet, vagyis a padlást szigeteljük. És hogy ez miért számít nélkülözhetetlen beruházásnak? A tetőtér esetében elég annyit mondanunk, hogy ha nem akarjuk egy szaunában tölteni a nyarat, elkerülhetetlen a megfelelő szigetelés, a téli időjárás során pedig seperc alatt lehűlnek a szobák és csak jelentős energiabefektetéssel lehet megtartani a meleget. A tetőteret a leghatékonyabban üveggyapottal szigetelhetjük, a legcélszerűbb fújható szigetelést választani, mivel ezzel a módszerrel rés- és hulladékmentesen, gyorsan elkészül a szigetelés. A padlásnál a födémtől függ, hogy milyen kivitelű, formátumú anyagot használunk. Egy monolit betonfödém esetében akár mi magunk is elvégezhetjük a szigetelést tekercses vagy táblás ásványgyapottal, viszont egy fafödémnél vagy egy komplexebb betonfödémnél már megint jobban járunk a fújható szigeteléssel.
Ha nincs jól leszigetelve a tetőtér vagy a födém megfelelő vastagságú és minőségű szigetelőanyaggal, akkor 30 % hőveszteséggel számolhatunk. De nézzük azokat a felületeket, amelyeket szintén le kell szigetelni: 25-35 % hő illan el a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át és 15-20% a nyílászárókon keresztül. Ha elvégezzük az utólagos homlokzat szigetelést, födémszigetelést, sikeresen megfoghatjuk az elszökő hő 55-65 %-át, és ha a nyílászárók is megfelelő módon szigetelnek, a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át! Választhatunk a hagyományos és a fújható szigetelési technológiák közül. A fújható szigetelés előnye, hogy gyorsan, hatékonyan kivitelezhető, a szigetelés hatására jobb lesz a komfortérzet a házban. Sokkal jobb lesz a hőtartása az épületnek, vagyis nem hűl le olyan gyorsan a ház, nem érezzük azt, hogy hiába fűtünk állandóan, mégis hideg van. Nyáron pedig nincs az az eszeveszett hőség a házban már az első meleg nyári nap után. Megfelelő fújható padlás vagy tetőtér-szigeteléssel az épületünk télen megtartja a meleget, nyáron nem engedi be a hőséget. A hőszigetelő anyagok az anyagok közti hőterjedést lassítják le azzal, hogy alacsony hővezetési tényezővel rendelkeznek, így a hő lassan jut át rajtuk. Miközben a hő lassan átterjed a szigetelőanyagon, az anyag maga is felmelegszik (vagy lehűl), hőt tárolva ezzel. Amikor megszűnik a helyiség fűtése (vagy hűtése), akkor a hagyományos szigetelőanyag a benne tárolt hőt lassan visszaadja. A hőszigetelés jelentősége télen-nyáron egyforma: megtartja a meleget, de megtartja a légkondicionálás által lehűtött levegő hőmérsékletét is.
Mire figyeljünk a homlokzat és a lábazat szigetelése során?
De nemcsak a tetőt, padlást, hanem a homlokzatot és a lábazatot is szigetelni kell, mivel itt is jelentős mennyiségű meleg levegő tud eltávozni az épületből. Érdemes a felújítás előtt egy energetikai felmérést készíttetni, amiből láthatóan kiderül, hogy hol szökik el a legtöbb hőenergia otthonunkból. Bár a kőzetgyapot is alkalmas a homlokzati szigetelésre, nem szükséges kőzetgyapottal dolgozni, kivéve abban az esetben, ha vályogházat szigetelünk. A vályog egyik tulajdonsága, hogy magába szívja, majd kipárologtatni a nedvességet. A kőzetgyapotnak igen jó a páraáteresztő képessége, így a szakszerűen szigetelt vályogház továbbra is képes lesz lélegezni. Ha viszont nem vályog, hanem hagyományos tégla épülettel van dolgunk, mehet az eps/xps, vagyis a polisztirol vagyis a hungarocell szigetelés.
A homlokzati szigetelés esetében is rendkívül fontos a megfelelő vastagság! Nincs annak értelme, hogy 5 centis táblákat ragasszunk a falra, mert nem fogjuk elérni azt a hatékonysági szintet, ami már érezhető az épületen belül. A hagyományos (fehér) szigetelőanyagból mehet a 15 (északi oldalon akár 20) centis szigetelő, a szürke, grafit szigetelés drágább, viszont elég a vékonyabb szigetelőanyag. Mindenképp egyeztessünk szakemberrel, akkor is, ha magunk kívánjuk elvégezni a kivitelezést. A homlokzati szigetelésnél a megfelelő vastagság mellett az is lényeges, hogy ne maradjanak rések a szigetelt felületen, ne használjunk kétes minőségű, nem megfelelő vastagságú szigetelőanyagot buhera céljából, mert könnyen hőhídakat alakíthatunk ki. A nem megfelelő vastagsággal amúgy az is a baj, hogy ha mondjuk feltettük az 5 centis szigetelőt, ám nem érjük le a kívánt hőenergia-fogyasztás csökkentést, hívhatjuk ki újra a kivitelező céget (vagy állhatunk neki saját magunk újra), és munkadíjban vagy befektetett munkában ráköltjük kb. még egyszer ugyanazt az összeget a házra.
A homlokzati szigetelés esetében a munkafolyamat során több alkalommal szükség lesz vizes technológia alkalmazására. A ragasztás és a festés is vizet igényel, viszont ahhoz, hogy a felület megkapja végső formáját és esztétikáját, a víznek el is kell távoznia. Erre szokták azt mondani az építőiparban, hogy 5 celsius fok alatti hőmérséklet esetén nem lehet ezeket a munkákat elvégezni.
Összességében arra kell figyelni a szigeteléssel kapcsolatban, hogy a teljes épület egészét kell vizsgálni és szigetelni. Különösen figyelni kell a szerkezeti elemek találkozására, hogy elkerüljük a hőhidak kialakulását, valamint azt is tartsuk szem előtt, hogy csak akkor fog hatékonyan működni a szigetelés, ha a nyílászárók is rendben vannak, és a fűtés/hűtéstechnika
KontaktBau Szigeteléscentrum